"Ünnepi ajándékok", avagy az elgáncsolt karácsonyfa

December 23., egy nappal Szenteste előtt. Aki dolgozni megy, már az is, hogy csak egy napot kell kibírnia és végre otthon lehet, ünnepelhet - amennyire ebben a jelenlegi helyzetben lehet. Egy dolgot mondjuk mindenképpen lehet, hogy él. De még most is vannak olyanok, akik a Szenteste előtti utolsó órákban sem hagynak nyugalmat az embernek. Szeretnénk, ha ez jövőre már nem így lenne. Mert különben sikerül elgáncsolni a karácsonyfát és tönkrezúzni az ünnepet, pedig az lehetett volna olyan önfeledt is.

 

 

Szerencsés helyzet, bármeddig alhatunk. Az idei évre járó utolsó szabadnapjainkat vettük ki, így élvezheti az ember, hogy nem kell reggel 6 órakor kelni. Bocsánat, csak élvezhetné. Más ugyanis most is dolgozik, aminek egyébként nagyon örülünk, s azt, hogy neki fontos feladata van, érzékelteti is velünk. Az ünnepekre való "ráhangolódás" már reggel 8 órakor megkezdődött, csöngött a telefon. Vajon ki lehet az? Biztos anyu az, valamit akar? Nem, nem ő. S nem is más családtag. Az energiaszolgáltató. Adategyeztetni kell. Tényleg? Komolyan? December 23-án. Értem én, hogy másnak dolgoznia kell és örül, hogy van munkája, főleg most. De, a két szolgáltató a nyáron (!) olvadt össze, most kell adategyeztetni????? Nem lehetett volna mondjuk októberben vagy novemberben? Persze, hogyne, megértem én a munkatársat, akin ez az egész lecsapódik, nem akart ő most zavarni, meg egyáltalán. De őszintén? Megértem, de nem érdekel! Megoldható lett volna ez máskor is.

Más. A Magyar Államkincstár az utalásokat 2021. január 5-én fogja elindítani. Megjöttek a szolgáltatóktól a számlák. Kedvesek, aranyosak, Kellemes Ünnepeket Kívánnak és ezután van képük a következő számlák befizetési határidejére 2021. január 4-et írni. Gratulálok! Ehhez rendkívül sok ész és empátia kellett. Gondolom, ez a fantasztikus gondolat egyszerre pattant ki mindegyikük menedzsmentjének a fejéből. Hogy véletlenül se lehessen jó már az idei karácsony sem és az új esztendő is lehetőleg induljon idegesen, sőt, lehetőleg legyen miért kamatoztatni, pótdíjazni stb. De mi kikérjük magunkat, hogy például Nyugat-Európában miként viselkednek velünk? Biztos, hogy csak bennük van hiba? Nem lehet, hogy nekünk is fel kellene egy picit nőnünk, változtatnunk és kezdhetnénk mondjuk az ilyen emberi, apró dolgokkal. Vagy gondolták, hogy valaki majd a karácsonyfa alá beteszi a januári számlákat? Igaz is, az olyan jó, meghitt ünnep lesz. Főleg, amikor van végre egy apró esély arra, hogy ki lehessen pihenni ennek a több szempontból is nagyon fárasztó esztendőnek a fáradalmait és lehetne örülni annak, hogy túléltük és a szeretteink is túlélték. De ez túl nagy kérés lett volna ugye? Legközelebb talán figyelhetnének az ilyen "apróságokra" a Tisztelt Szolgáltatók és még az sem érdekelne, ha cserébe nem kívánnak Kellemes Ünnepeket! Elegendő lenne némi emberség és hogy emberszámba veszik azokat az ügyfeleket, akikből egyébként élnek. Az ilyen típusú "ünnepi ajándékokat" pedig köszönjük, de nem kérjük. Azokkal "boldogítsák" inkább egymásnak, de ne minket.